Egy régi emlék felevenítése, amikor még műanyagtálcás-kihordós kaját rendeltem.
Voltak egzotikus hetek, napok, ajánlatok. Egy alkalomal a svéd hét ihletett meg. Nem rénszarvastappancs rántva, de svéd húsgolyók.
Hát miért ne?
Igazából ez a poszt egy kicsit kilóg. Akkoriban még Gastroger néven impomáltam magamnak, de abból a blogból haláltusa lett. Megmaradt egy bejegyzésem, amit ezúton közreadnék, szemléltetésül a nemzetközi konyha, és az ételfutár vállakozások kombinációjaként.
A poszt 2009. márciusi, és akkoriban még a kufárok, bocsánat, futárok ételeinek tesztelése is belefért. (javított változatt.. . - basszus, akkor milyen lehetett az eredeti? ..-még szarabb... - ennél is? ..- ennél is.)
Gastroyal menű "Svéd hét":
Húsgombócók áfonyaszósszal, fött burgonyával
1 db: húsgombóc. 2 db. : húsgombócoK. Így már jogos az étlap.
A dolog szépséghibája (azon túl, hogy kb. még 3 perc kellet volna a szerencsétlen krumplinak, hogy megfőjjön, de ehelyett a francia konyha "legyen ress" tematikájára alapozva enhyén kemény volt, a szélén meg foszlós, mint egy kalács) hogy egy tálba volt bezsúfolva.
Minden. Ugye Rendelős ételt nem bontunk, betol a mikróba, melegít, majd zabál.
Vagyis éhséget csillapít.
píííng.. lejárt a mikro szerint az idő, bontsuk hát fel a műanyagtartályt.
Nos az áhított áfonyaszósz befolyt a krumpli alá, (ami némileg magába szívta, ugye...), a két gombóc megfelelő állagú volt (pingpongmérkőzéshez), és melegítve: vagy a gombóc lett forró, vagy a mártás hideg, és egyéb variációk, kinek hogy tetszik, ízlik.
Amúgy a mártás (maradéka) kellemesen fanyar, nem túlfűszerezett, de jóízű, a gombóc kissé fűszeresebb, és villával ne próbáljuk meg kettévágni, mert kiugrik a tálból és szemköztb*sz. De a svédek biztos így szeretik.